Vándorkiállítás lengyel menekültekről a városházán

A magyar-lengyel barátság Pestszentlőrinc-Pestszentire vezetése számára is az alapértékek közé tartozik. A hagyomány méltó ápolásához tartozik az az elgondolkodtató kiállítás, amelynek a kerületi városháza adott otthont.

A XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Barátok a bajban… Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1944 című vándorkiállítása nyílt meg szeptember 6-án a Városháza Galériában. A kiállítás szeptember 16-ig tekinthető meg.

A második világháborús lengyel menekültek magyarországi fogadtatása az újabb kori lengyel-magyar barátság egyik legszebb bizonyítéka. Erről az 1939-1944-ig tartó időszakról nyílt dokumentumfotókiállítás a Városháza Galériában.

Balogh Katarzyna Miroslawa, a XVIII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnökének üdvözlő szavait követően Virág József, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatóhelyettese rövid történelmi áttekintéssel fűszerezve nyitotta meg a tárlatot.

1939. szeptember elsején a német hadsereg a német-lengyel határ teljes hosszában támadásba lendült, majd szeptember 17-én a német-szovjet titkos szerződés értelmében a szovjet hadsereg átlépte a lengyel-szovjet határvonalat, s megkezdte Kelet-Lengyelország birtokbavételét.

A háborús eseményeket látva a Teleki-kormány felkészült a lengyelek fogadására, és kinyilvánította, hogy a nemzetközi szerződésekben foglalt jogszabályoknak megfelelően jár el a katonai és polgári menekültekkel szemben, s nem adja ki őket Németországnak.

A második világháború ideje alatt magyar földön közel 100-140 ezer lengyel fordult meg, többségük 1940 tavaszáig távozott, a világháború végéig mintegy 30 ezer katonai és polgári személy maradt Magyarországon.

A lengyel menekültügy, a tényleges anyagi gondoskodáson túl szociális kérdéssé vált, többek között biztosították a menekülteknek az érdekvédelem, a kulturális tevékenység, a tájékoztatás, az iskolázás, a betegellátás jogait. A háború alatt nagy számban érkeztek Magyarországra lengyelországi zsidók is, akiket a magyar hatóságok hallgatólagos beleegyezésével a lengyel szervezetek katolikus lengyel papírokkal láttak el, s ezek után a többi lengyel emigránshoz hasonló bánásmódban részesültek.

A kerületünkben élő Hegyiné Etter Hajnalka is részt vett a kiállításon és elmondta, hogy nagypapája dr. Etter Jenő a második világháború éveiben Esztergom polgármestereként a menekült lengyel tiszteknek és családjuknak a rendelkezésére bocsátotta a városi tiszti üdülőt. Ő is szerepet vállalt abban, hogy közel ötvenezer lengyel állampolgár külföldre menekülhetett.

– Onnan volt a nagy empátiája a lengyel nép iránt, hogy amikor az első világégésben katonaként megsebesült, egy lengyel család ápolta – mondta az unoka. – S amikor olyan pozícióba került, hogy tenni tudott a lengyelekért, akkor tett is értük…

http://teraszvaros.blogstar.hu/./pages/teraszvaros/contents/blog/30156/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?