Kurucz Ferenc tárlata Erdély, Hargita látványairól

2019.05.28.

Kurucz Ferenc képei segítségével magyar tájakat, városokat barangolhatunk be június 8-ig. A Pestszentimrei Közösségi Ház galériájában sajátos felfogásban tekinthetjük meg természeti és épített értékeinket és megismerhetjük a festőművész lelkivilágát, gondolatait is. Egyébként is, Kurucz Ferenc munkái között leggyakrabban tájképeket fedezhetünk fel. Nagyszülei világáról mesél, például Erdély, a Hargita, a Békás-szoros és Torockó látványairól. A megnyitón, Feledy Balázs művészeti író méltatta a negyedszázadig kerületünkben, jelenleg a szomszédban, Pesterzsébeten élő művész munkásságát.

A vásznon Szent Istvánban, Adyban, Rákócziban is gyönyörködhetünk

2019.01.21.

Simon Mária Veronika festőművész képeiből Magyarország nagyjai címmel nyílt kiállítás január a napokban a Pestszentimrei Közösségi Házban (PIK). Szent Istvántól Rákócziig, Adytól Móricz Zsigmondig sok „nagyság” látható a galériában, rendkívül élethű megvalósításban.

A kiállítást Enyedi Béla zenész, daltulajdonos, szépíró nyitotta meg, aki méltatta, hogy Simon Mária Veronika milyen termékeny művész, több száz képe látható a világ különféle közintézményeiben. Hoffmann Katalin, Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor versekkel tette ünnepélyesebbé a megnyitót.

„Utószilveszterező” nyugdíjasok Pestszentimrén

2019.01.16.

Február 1-én újból jöhetnek a nyugdíjasok a Pestszentimei Közösségi Házba (PIK), hogy a népszerű operett- és musicalslágerek révén szórakoztató órát tölthessenek el együtt. Mintha utószilvesztereznének egyet.

Legutóbb január 11-én énekelt nekik Pethő-Tóth Brigitta és Gencsev Gábor, akik évek óta havonta elhozzák nekik a vidámságot.

A két tehetséges ifjú művész az első perctől magával ragadja közönségét. A Mágnás Miskából Marcsi belépője vagy a Cintányéros cudar világ és a Hej, cigány megtette hatását. A Rég volt, a Fáj a szív és a Ma éjjel táncolnék szintén nagy sikert aratott az „ismerős” nézők előtt, akik legtöbbször együtt énekeltek a fiatal művészekkel.

– Három éve járunk ide, nagyszerű a közönség – mondták a művészek a műsor után, akik nemcsak a színpadon, de az életben is egy párt alkotnak. Brigitta, a József Attila Színház tagja, érdekes módon főleg prózai darabokban szerepel. Férje, Gábor szabadúszó, aki létre hozott egy utazó színházat Kacsóh Pongrác néven. Természetesen, ebben is kap szerepet párja…

Magyari József festményeivel a lelkünknek üzen

2018.05.17.

Megnyílt Magyar József festőművész kiállítása a Pestszentimrei Közösségi Házban (PIK). A művész nemcsak ebben a városrészben alkot, de itt él és oktat is. Örvendetes tapasztalni, hogy az helyi önkormányzat milyen nagy mértékben figyel a kultúrára, s milyen elkötelezetten támogatja a helyi művészeket a megjelenési lehetőségek biztosításával.

Arany balladák ünnepe

2018.02.02.

Újabb ragyogó produkció aranyozza be az önkormányzat által támogatott kulturális szentélyek falait. A magyar irodalom ünnepe volt a Rózsa Művelődési Házban. A zsúfolásig megtelt nézőtéren idősek és fiatalok hallgatták meg a „Jézusa kezében kész a kegyelem” című, Arany János-balladákból készült irodalmi összeállítást, mellyel a költő születésének 200. évfordulójára emlékeztek. A műsort a pestszentimrei érdeklődők február 09-én 18 órától hallgathatják meg a Pestszentimrei Közösségi Házban.

A közönség ezúttal egy rendhagyó irodalmi rendezvény részese volt, hiszen a műveket kiválasztó és előadó Lázár Csaba színművész személyében nemcsak kiváló balladatolmácsoló művészt, hanem a balladák megértéséhez elengedhetetlen történeti hátteret is kiválóan ismerő és azt bemutató művelt embert, igazi ’népművelőt’ ismerhetett meg. Mint ahogy ő maga is vallotta: előadásainak ismeretterjesztő szerepet is szán.

A műsorban öt, hangulatukban és tartalmukban egymástól különböző ballada hangzott el, melyekből négy mű, az 1850-es években, a költő nagykőrösi évei idején született. Elsőként a Szent László című művet hallgathatták meg a jelenlévők, majd a költő vígballadája, a Pázmán lovag fakasztott derűt a közönség körében. A nagykőrösi évek idején született még meg az a két, a műsorban is elhangzó komor hangulatú történelmi ballada: a Szondi két apródja és A walesi bárdok is, melyek a levert forradalom és szabadságharc utáni állapotok hű tükörképei, de melyek a bukás ellenére is biztatólag, erőt adva szólnak a megtört nemzethez.

Az előadás az Őszikék-korszak megrázó balladájának, a Híd-avatásnak az előadásával zárult. Azzal a balladáéval, amely a magyar nagyvárosi költészetnek nem előhírnöke, hanem nyitánya, a kapitalizálódó Budapest sötét árnyaival és történéseivel. A Margit híd avatásán a nincstelenek, a társadalom szélére sodródó emberek látomásszerű, öngyilkos haláltáncával.

A végtelenül szerény, visszahúzódó, önmaga tehetségében gyakorta kétkedő Arany legkedvesebb barátai egyikének, Gyulai Pálnak írta az alábbi sorokat: „Több eréllyel, szilárdsággal, kitartással tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. Tehetségem (amit elvitatni nem lehet, különben nem volnék ott, hol most vagyok) mindig előre tolt, erényem hiánya mindig hátravetett, s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék. Csinálj te belőle egészet!”

E − Gyulai Pálhoz intézett − kérést kérésként fogadhatja el a minden kor, így a mai olvasója és közönsége is.

Az előadást, melyet a közönség vastapssal köszönt meg, Laczó Zoltán Vince zeneművész nagyszerű gitárjátéka varázsolta meghitté.

Ahol az idő megáll – vakáció és utazás

2018.01.29.

Dicséret jár a kerület vezetésének, amiért a helyi gyerekek számára egy izgalmas és értékes kulturális teret hozott létre egy évvel ezelőtt, ami azóta igazolta létjogosultságát, mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes ünnepi beszédében Pestszentlőrinc-Pestszentimre jubileumi rendezvényén.

Ezeket a cikkeket olvastad már?